Sokat foglalkozunk azokkal a fiatal generációkkal , akik már csak a 21. század gyermekei: ők a Z és az Alfa generációk. Ők gyermekeink iskolatársai és a munkahelyeinken a legifjabb kollégáink.
Ha megnézzük, milyen világban és milyen üzenetekkel fordulunk ezek felé a generációk felé, egyre jobban kirajzolódik, milyen más szemmel néznek a különböző generációk a világra. Míg az Alfa és a Z generáció okoseszközökkel a kezében “született” és a közösségi felületek felől inkább a streaming felé mozdulnak, addig az X és Y csak később tanult meg együtt élni ezekkel a technológiákkal és nem is tudja követni a fiatalok trendszetter mozgásait az online térben.
Ez a generáció felmérések szerint 4-5 órát tölt képernyők előtt naponta és ennek szomorú vonzata, hogy ha akarnak sem tudnak elfordulni az online csatornákon őket elérő társadalmi feszültségek, a háborúk, az erőszak látványától és hatásától. Olyan problémákkal kell szembenézniük, amire az idősebb generációknak nem volt eddig jó megoldása: a klímaváltozás, a geopolitikai feszültségek, a társadalmi egyenlőtlenségek.
A két fiatal generáció bizalma csaknem teljesen elveszett az őket körülvevő “idősek” által alakított gazdasági és politikai rendszerekben. Ma 10 fiatal közül 7 egyáltalán nem bízik ezekben a rendszerekben, kétségbe vonják a kormányzatok általános jó szándékát és ez a bizalmatlanság a pandémia alatt csak erősödött.
A Deloitte egy felmérése szerint a Z generáció 24% -a nem bízik az üzleti élet vezetőiben, 30% nem hisz a hagyományos médiában (és médiának…) és 49%-uk elutasítja a vallási vezetőket (Egyesült Államok).
Ahogy egy közelmúltban megjelent hazai véleménycikk is rámutat: a fiatalok nem érzik magukénak azt a közéleti rendszert, amiben a középkorú és idős választók jó esetben nosztalgiával, rosszabb esetben erőszakos buborékképzéssel egy olyan szociológiai teret teremtenek, ami a fiatalok számára nem csupán nem vonzó, de amiben nem is engednek számukra aktív teret. Pedig közéleti előrelátásból is érdemes lenne a fiatalok megszólítása: a választók egyre nagyobb százaléka kerül majd ki ezekből a generációkból, akik az őket érintő kérdésekben szeretnék felemelni a szavukat.
Különösen fontos, hogy a környezettel, a klímával kapcsolatos kérdésekkel a tinik 46%-a tudatosan is foglalkozik, számukra a fenntarthatóság kérdése egészen mást jelent, mint egy X vagy Y generációsnak.
Ennek az etnikailag és szociálisan is nagyon diverz generációnak, akik teljesen elfogadják a vegyes kisebbségek egyenrangúságát is már nem lehet a kizárólag európai gyökerekre támaszkodó kultúrális sémákat értékként felmutatni. Különösen figyelembe véve azt, hogy a fiatal generációk a diverzitásra nem mint valamiféle riasztó dologra, hanem éppen a sikerességet biztosító értékként tekintenek. A befogadás és az elfogadás számukra természetes és kívánatos.
GenZ a munkahelyen
Míg az Alfák szárnyaikat bontogatják, a Z generáció már itt van velünk munkavállalóként és 2025-ig globálisan a munkaerő 27%-át adja majd. Érdekérvényesítő erejük már most is megmutatkozik, a korosabb vállalatvezetők nem győznek újabb és újabb határokat húzni tárgyalásaik során, ami korábban elő sem fordulhatott.
A Z generáció kifejezetten figyel a magánélet/munka egyensúlyra, elismerik és szeretik a jó vállalati kultúrát és nagyra értékelik, ha karrierjük során növekedhetnek vállalaton belül. Olykor talán türelmetlennek tűnnek, mert nem a korhoz kapcsolnak bizonyos érdemeket, hanem a tudáshoz és az elért sikerekhez.
Ha nem érzik biztosítva a sikereket a nagyvállalati környezetben, nyitottak és bátrak a saját vállalkozás létrehozásában is, akár sorozatvállalkozóként is. Bár nagyra tartják a szabadidőt, sokuknak az egyre növekvő költségekkel járó önálló élethez (és elsősorban a lakhatás kérédése) másodállást is vállalni kell.
A közös munkához közös válaszokra van szükségünk
A Z és Alfa generációkra tekintve fontos felismerni, hogy ezek a generációk új szemlélettel közelítenek a világ problémáihoz. A technológia fejlődése és az online tér által megnyíló lehetőségek mellett számos kihívással is szembesülnek, amelyekre új válaszokat kell találniuk.
Az elfogadás, a diverzitás és az egyenlőség fontossága különösen hangsúlyos ezekben a generációkban, és ezek az értékek hajtják őket előre a társadalmi és gazdasági változásokban. A munkahelyeken is egyre inkább érvényesítik igényeiket, és nyitottak saját útjuk kijelölésére, ha a hagyományos struktúrák nem tudnak megfelelni elvárásaiknak.
Ahhoz, hogy a jövőben sikeresen kezeljük ezeket a kihívásokat és kiaknázzuk a generációk sokszínűségéből fakadó lehetőségeket, fontos, hogy nyitottak és befogadók legyünk az új gondolkodásmódok és megközelítések iránt. Csak így lehetünk képesek lépést tartani egy olyan világgal, amely folyamatosan változik és fejlődik. A Z és Alfa generációk nem csupán a jövő, hanem már a jelen részét képezik, és érdemes figyelni rájuk, hogy megértsük és támogassuk őket az előttük álló kihívásokban és lehetőségekben.