Manapság a kreatív és jól megfogalmazott életrajz megírását számos olyan eszköz segíti, mint a különféle CV sablonok, bemutatkozásunk tartalmi elemeit pedig a modern nyelvi modellek mellett kulcsszavakat felajánló
AI alkalmazással könnyen az adott cégre, pozícióra szabhatjuk. Ha a pályázat beadása a vágyott forgatókönyv szerint történik, akkor a következő lépés már egy élőszavas bemutatkozás lesz. Történjen ez akár az online térben, akár telefonon vagy hagyományosan, személyes találkozó keretében egy lényeges adottsággal számolnunk kell: itt kapásból, különösebb támogatás nélkül kell szerepelni és lehetőleg meggyőző információkat adni. Milyen eszközöket hívhatunk segítségül ahhoz, hogy bemutatkozásunk a lehető legjobban sikerüljön? Mi támogathat bennünket ezekben a vitathatatlanul kihívást jelentő helyzetekben?
Bár manapság a különféle alkalmazásoknak köszönhetően egyre ritkábban találkozunk ügyetlenül összeállított életrajzokkal, annál többször hallunk balul sikerült interjúhelyzetekről mind a megbízói oldalról, mind jelöltjeinktől. Tanácsadóként számtalan interjún veszünk részt, a kiválasztási folyamat tanácsadói interjúi mellet jelöltjeink céges bemutatkozásait is sokszor végighallgatjuk. Az interjúhelyzetek paradoxona, hogy bár a legtöbben úgy vélik, kellően tapasztaltak egy ilyen találkozóhoz és „nincs új a nap alatt”, mégis gyakori, hogy akár a jelölt, akár a megbízó meglepő helyzetben találja magát. Mi az oka ennek a jelenségnek és elkerülhető-e a meglepetés? Ha teljesen nem is tervezhető el előre egy-egy ilyen helyzet, alapos felkészüléssel jelentősen megkönnyíthetjük a dolgunkat, üljünk az asztal bármelyik oldalán is.
A jó anamnézis fél diagnózis
Ezt a mondatot egy általam nagyra becsült orvosnőtől hallottam és annyira igaznak és hasznosnak tartom, hogy évtizedek óta számtalanszor idéztem már. Van-e ’anamnézis’ egy interjú esetében? Bizony van! Ahhoz, hogy majd az éles interjúhelyzetben adekvát kérdéseket és válaszokat fogalmazhassunk meg (és ’diagnózist’ állíthassunk fel), mindenképpen szükséges az alapos felkészülés. Tulajdonképpen megbízó és jelölt akaratlanul is segíti ebben egymást: olyan a nyilvánosan elérhető vagy célzottan megosztott anyagok állnak rendelkezésünkre, amelyek rólunk, mint cégről vagy jelentkezőről szólnak, legyen az weblap, pénzügyi és céginformációs adatok, életrajz, motivációs levél, tanácsadói összefoglaló, online megjelenés és kommunikáció a social media oldalakon és még hosszan sorolhatnánk. Közhely, de az adat érték, és kifizetődő azt jól (és persze etikusan) használni! Mielőtt az első találkozásra sor kerül, ne csak külsőségekben készüljünk fel, de tudásban, átgondoltságban is szerezzünk muníciót. Ahogy lakást sem veszünk úgy, hogy nem nézzük meg a környéket, nem tájékozódunk az eladóról, a társasház közösségéről, ügyvédet és olykor szakértőket is hívunk az információk felmérésére, értékelésére, úgy azt a döntést is érdemes alaposan előkészíteni, hogy hol töltjük majd szakmai életünk következő szakaszát.
Just a minute! Just a minute?
Senkinek nem káptalan a feje, így jó, ha akár interjúztatóként, akár interjúalanyként jegyzetelünk a találkozó előtt és alatt. Hagyományosan a papíralapú jegyzetelés az elfogadott, ha biztosra megyünk, inkább a határidőnaplónkat, jegyzettömbünket vigyük, mint más, jegyzetelésre alkalmas technikai eszközt. A számunkra fontos kérdéseket gyűjtsük össze, mert a beszélgetés előre nem látható kanyarokat vehet, így előfordulhat, hogy a megbeszélés során nem kerül elő a kérdésünkre vonatkozó információ. Az interjú alatt pedig azért érdemes jegyzetelni, mert – nos mert a szó elszáll, és nem biztos, hogy utólag minden részletet pontosan fel tudunk idézni, főleg, ha jelöltként a megszokottnál izgatottabban veszünk részt egy ilyen megbeszélésen.
Hová is megyek interjúra?
A pontos érkezés érdekében minden jelöltnek jó szívvel javaslom, nézze meg, pontosan hol található a cég, hogyan és mennyi idő alatt jut el oda, ha gépkocsival érkezik, tud-e a közelben egyszerűen parkolni, esetleg igénybe veheti-e a cég vendégparkolóját? Utolsó perceben beesni az interjúra, pláne elkésni nem a legjobb kezdés. A fizikai cím ismerete mellett ugyanilyen fontos, hogy a jelölt magáról a cégről is szerezzen egy általános tudást: mi a fő profilja, milyen tulajdonú (ezzel sokszor már a cégkultúrára is következtethetünk), milyen a piaci szerepe, mióta van jelen a hazai piacon, kik az ügyfelei. Ha hirdetésre jelentkeztünk, olvassuk át még egyszer (akár vigyük is magunkkal) a hirdetést, ha tanácsadó cég keresett meg bennünket, kérjük el a rendelkezésre álló összefoglalót, munkaköri leírást. Ezek az információk azt segítik, hogy a személyes találkozón ne csak a legalapvetőbb információk kicserélése történjen, hanem komplexebb, szélesebb platformú megismerésre, véleményalkotásra legyen módunk.
Kivel fogok találkozni?
Az interjúztató valamivel könnyebb helyzetben van, mert jó esetben már az életrajz és talán egyéb segítő dokumentáció is rendelkezésére áll. Érdemes előre áttanulmányozni, ahol hiányosnak érezzük az információkat, jegyzetelni, hogy mire kérdezzünk majd rá a találkozón. De jelöltként sem vagyunk elzárva információktól, a Google mindenki barátja, nem kevésbé a LinkedIn. Jobb érzés egy „ismeretlen ismerőssel” találkozni, mint egy számunkra teljesen ismeretlennel. Ha találunk médiamegjelenést is az interjúztatóval, fussuk át vagy nézzük meg, ez által nem csak a cégről kaphatunk releváns információkat (pl. új telephelyet adtak át, új piacra léptek, akvizíció történt a közelmúltban, stb.), de a kommunikációs stílusról is benyomásokat szerezhetünk. Mindenképpen érdemes telefonszámot cserélni (és azt elmenteni…), hogy ha váratlanul történik valami, akár út közben is jelezhessük azt partnerünknek.
Mit vegyek fel?
Irodai környezetben sem jellemző már a nagyon formális viselet, leggyakoribb a business casual vagy a smart casual, ezzel az interjún sem lehet mellényúlni sem jelöltként, sem munkaadóként. Termelési, terepi munkát végző cégeknél szinte biztos, hogy a „no tie” elfogadott. Ha bizonytalanok vagyunk (és nem esett erről szó korábban, vagy semmilyen erre vonatkozó információt nem tudtunk kideríteni) mindig inkább a kicsit elegánsabb megjelenés mellett döntsünk. Egy nyakkendőt bármikor le lehet venni, de a hiányzó nyakkendőt problémás a helyszínen beszerezni. Ami fontos, hogy az interjú ne legyen terepe az „önkifejezésnek”, ne a külsőségekkel akarjunk kitűnni. Egy különleges hajszín, tetoválás vagy feltűnő ékszer, smink vagy illat megítélése nem feltétlenül pozitív, érdemes ezeket mellőzni vagy kevésbé hangsúlyozni.
Indulás előtt nézzük át, minden rendben van-e: telefonunk feltöltve, kontakt név és szám elmentve, a pontos cím feljegyezve, jegyzeteink előkészítve, toll, esetleg útvonalterv (ha szükséges) eltéve.
A rákészülés fontos a találkozó mindkét résztvevője szempontjából. Részben felkészülten érkezni a másik iránti tiszteletünk kifejezése, e mellett az idő, amit a személyes találkozón eltölthetünk korlátos, még 2-3 találkozó esetében is csak néhány óra. Megfelelő előkészítéssel tehát az ismerkedés teljesebbé tehető, hiszen nem csak a szűken vett interjú alatt osztunk meg és gyűjtünk információkat, így később a lehetséges legjobb döntés hozhatjuk meg az adott lehetőséggel kapcsolatban. Az alapos felkészülés lehetővé teszi, hogy a találkozó jól megtervezetten történjen, hogy hatékonyan tudjunk kommunikálni és a valóban releváns kérdésekre fókuszáljunk. Az előzetes információgyűjtés lehetővé teszi a magabiztosabb fellépést és segít elkerülni a váratlan helyzetek jó részét is. A külső és belső felkészültség mindkét felet segíti abban, hogy jó benyomást gyakoroljanak egymásra és pozitív élmény legyen a találkozó attól függetlenül, hogy végül megegyezéssel zárul-e a kiválasztási folyamat.