Az interjú nem csak a szakmai alkalmasság felméréséről szól, hanem arról is, hogy milyen képet sugárzunk magunkról az első pillanattól kezdve. Mint minden találkozásnál, az állásinterjú során is meghatározóak az első benyomások. Az első körös interjún megérkezéstől az elbúcsúzásig többször is teszünk „első benyomást”: a minket fogadó recepciósra, az ott dolgozókra, akik látnak minket várakozni, no és persze interjúpartnerünkre is, legyünk akár a jelentkező, akár a kiválasztást végző szerepében.
A kiválasztási folyamat kapcsán talán nem az első, ami eszünkbe jutna, de érdemes a bemutatkozást a mindfulness eszköztárával gazdagítani. A tudatos jelenlét mindkét fél számára sok pluszt hozhat a folyamatba, a teljes figyelem az egyik legerősebb eszközünk arra, hogy jól használjuk ki a találkozó adta lehetőségeket.
Itt vagyok
Ahogy azt előző cikkünkben is hangsúlyoztuk, a pontos érkezés nagyon fontos. Ha jelöltként veszünk részt a beszélgetésben, érkezzünk 5-10 perccel korábban, hogy legyen időnk bejelentkezni. Ha mi vagyunk az interjúztató fél, olvassuk át az életrajzot vagy szakmai anyagot még egyszer, illetve teremtsünk megfelelő feltételeket az irodánkban, ha pedig van tárgyalónk, akkor célszerű a megbeszélést oda szervezni. Bármelyik fél részéről udvariatlanság a késés. A pontatlanság jelöltként is rontja az első benyomást, de a munkaadónak is érdemes pontos kezdéssel méltányolni, hogy a jelentkező megszervezte, hogy ott lehessen a beszélgetésen.
Ha van recepció, ott jelentkezzünk be, ha nincs ilyen a cégnél, akkor érdeklődjünk, hol találjuk, akihez érkeztünk. A bemutatkozásnál nem szükséges arra utalni, hogy a találkozás egy állásinterjú lesz – maradjunk diszkrétek! Elegendő annyit mondanunk: „Jó napot kívánok, Kovács János vagyok, 11 órára érkeztem Szabó Géza úrhoz.” Ügyeljünk a testbeszédre is! Egy magabiztos kézfogás és érthető, nem túl halk és nem túl hangos bemutatkozás mind hozzájárul a kedvező benyomás kialakításához. Fontos, hogy ha megkínálnak valamivel, például vízzel vagy kávéval, fogadjuk el. Ez nem csupán udvariasság, hanem kapcsolatépítési gesztus.
Az irodában vagy tárgyalóban lehet, hogy magától értetődő, hová ülhetünk, de ha nem egyértelmű, bátran kérdezzük meg, hol foglaljunk helyet. Ha egy személyes interjúról van szó, célszerű az interjúztatóval szemben leülni. Ha többen vesznek részt az interjún, ügyeljünk arra, hogy a résztvevők jól láthassák egymást, és kényelmesen tudjanak egymás felé fordulni.
Bár az online interjúk egyre ritkábbak, de ha az első beszélgetés Teams-en vagy Zoom-on zajlik, célszerű minden technikai paramétert ellenőrizni és megfelelő virtuális hátteret beállítani. Ahogy személyes találkozón sem megyünk ki a szobából beszélgetés közben telefonálni, az online interjún is udvariatlannak és szakmaiatlannak hat, ha belecsörög a készülék és pláne, ha fogadjuk is a hívást.
Különleges figyelmet kívánnak a hibrid találkozók, amikor a résztvevők egyidejűen találkoznak személyesen és kapcsolódnak online formában. A személyes kapcsolódás ereje nagyobb, és ha nem figyelünk tudatosan, könnyen mellékessé válhat az online résztvevő. Emlékeztessük magunkat, hogy az online résztvevőt is tartsuk bent a megbeszélésben, ne érezze magát kizárva.
Repülőrajt
Az előzőek bár formalitások, de nem csak azért fontosak, hogy az udvariassági normákhoz igazodjunk. A bemutatkozó rutinok segítik az interjú jó légkörének megteremtését, a feszültség oldását. Ha előre átgondoljuk az érkezést és bemutatkozást, az hozzájárul a beszélgetés gördülékenységéhez. A legtöbb interjút nagyjából egy órásra tervezik, így jó, ha az időkeretre is figyelünk. Beszéljünk nyugodtan, átgondoltan, és kerüljük a felesleges szószaporítást. A „kevesebb néha több” elve itt is igaz, e mellett ne próbáljunk tökéletesnek mutatkozni, inkább hitelesek legyünk. A beszélgetés ’mikro’ szünetei, egy pillanatnyi csend vagy mély levegővétel segítenek megtartani a fókuszt, hogy a beszélgetőpartnerre figyelve, átgondoltan kérdezzünk vagy válaszoljunk.
Bemutatkozás
Kétséget kizáróan az első bemutatkozás döntő fontosságú, legyen tehát megtervezett, rövid, lényegre törő és természetes. Az úgynevezett „elevator pitch” technika itt jól alkalmazható: adjunk rövid szakmai összefoglalót magunkról, emeljük ki legfontosabb erősségeinket. Ez a bemutatkozás nem lehet improvizált, ezért érdemes előre átgondolni vagy megírni és begyakorolni.
A konkrét eredmények, számok és tények erős elemei egy bemutatkozásnak. Például: „5 éves tapasztalattal rendelkezem a marketing területén, és az utóbbi évben 30%-kal növeltük az online kampányok hatékonyságát.” A beszélgetés során segítsük a másik felet a kontextusba helyezéssel is, hogy partnerünk jobban megértse, mit jelentenek az elmondott tények, eredmények a mi esetünkben. Például speciálisabb iparágak, niche piacok gyakorlata nem biztos, hogy általánosan ismert az interjúban résztvevő hallgatónak, ilyenkor hasznos, ha kiegészítő információkat is megosztunk.
Equilibrium
Az interjú soha nem egyirányú kommunikáció, pláne nem prezentációs helyzet, hanem párbeszéd. A beszélgetés jó egyensúlyának megtartására minden esetben figyelni kell minden résztvevőnek. A jól megválasztott kérdésekkel jelöltként fontos információkat kaphatunk a cégről, a pozícióról, interjúztatóként pedig a jelentkező szakmai felkészültségéről és tapasztalatairól. Egy jól megfogalmazott kérdés egyben visszajelzés is a beszélgetőtársnak, hogy megértettük az addig elmondottakat és most mélyebb, még részletesebb szempontokat szeretnénk megismerni. Az interjú közben megfogalmazódó kérdések formálják, alakítják a beszélgetést.
Ne feledjük, az interjú során egyenrangú felek találkoznak. Nem csupán a cég keresi a számára legmegfelelőbb jelöltet, hanem az álláskereső is döntést hoz a karrierjéről, a munkáltatóról. Ezért is lényeges, hogy a felek valóban nyitott, konstruktív párbeszédet folytassanak a találkozó során. Nem az a cél, hogy mindenki a maga tökéletességét bizonyítsa, sokkal inkább az, hogy a két fél megtalálja azokat a közös pontokat, értékeket, ami valóban összekötik őket. A tudatos jelenlét itt is segít: figyeljünk a kérdésekre, a visszajelzésekre és az interjú hangulatára. Érdemes úgy kommunikálni, hogy partnerként legyünk jelen, ne csupán „jelöltként” vagy „interjúztatóként”.
A találkozó lezárása
Az interjú lezárásaként erősítsük meg az érdeklődésünket a folytatás iránt. Jelöltként célszerű rákérdezni, mikor várható visszajelzés, és mi lesz a következő lépés? Munkáltatóként pedig fontos világosan kommunikálni a folyamat további menetét: „Jövő hét közepéig visszajelzünk, a következő lépés egy második interjú lesz a szakmai vezetővel.”
Az első találkozó a kölcsönös ismerkedés kezdő lépése, de a végső döntéshez gyakran szükség van további körökre. A következő blogcikkünkben a második körös kiválasztásról lesz szó, ahol a szakmai kérdések és a bértárgyalás kerülnek a középpontba.