Az elmúlt időszakban a Greensearchnél mi is sokat foglalkoztunk a mesterséges intelligenciával (MI). Ennek kapcsán fontos beszélnünk a személyiségtesztekről, amik egyre népszerűbbek a munkaerőpiac és a személyes fejlődés területén egyaránt. Azonban, mint minden tesztnél, itt is felmerül a kérdés, hogy mennyire megbízhatóak és mennyire köthetőek a mesterséges intelligenciához. Ebben a blog cikkünkben ezzel a témával foglalkozunk.
A személyiségtesztekről általában
A személyiségtesztek elsősorban abban segítenek, hogy megismerjük saját magunkat, az erősségeinket és a gyengeségeinket, valamint, hogy milyen személyiségjegyekkel rendelkezünk. Gyakorlati felhasználása munkahelyi környezetben például alkalmas lehet arra, hogy a legmegfelelőbb embert válasszák ki egy állásra. A tesztek számos területen felhasználhatóak, a munkahelyektől kezdve az iskolákig, de akár a pszichoterápiás diagnosztikai lehetőségeit is bővítheti.
A személyiségtesztek két fajtája létezik: az objektív és a szubjektív tesztek. Az objektív tesztek többnyire egy skálán helyezik el az eredményként kapott értékeket. Ezek a tesztek vizsgálhatják az érzelmeinket a viselkedésünket az érdeklődésünket az intelligenciánkat, de akár az érzelmi stabilitásunkat is. Az ilyen tesztek előnye, hogy megbízhatóak és nagy mintán standardizáltak.
A szubjektív tesztek pedig általában az interjúkra, a megfigyelésekre és az önértékelésre épülnek. Ezeknél a teszteknél az eredményeket a tesztelt személyről a teszt felvevője készít elemző összegzést.
A mesterséges intelligencián alapuló tesztek
A mesterséges intelligencia felhasználása a személyiségtesztekben növekszik. Az AI-alapú tesztek előnyei közé tartozik az, hogy gyorsan és hatékonyan lehet adatokat gyűjteni és értékelni, valamint, hogy kizárja az emberi értékelésből eredő hibákat. Az AI-alapú tesztek segítségével akár felismerhetővé válnak akár rejtett pszichológiai problémák, vagy az erre való erősebb hajlam is.
A mesterséges intelligencia felhasználásával kapcsolatos bizalmatlanság és bizonytalanság azonban itt is jelen van. Egyesek azt állítják, hogy az AI-alapú személyiségtesztek nem képesek megfelelően felmérni az emberi viselkedést és érzelmi állapotot. Az AI-alapú tesztek a bevitt adatokra támaszkodnak, de értelemszerűen nem tudják figyelembe venni a számszerűen nem rögzíthető körülményeket és az emberi kontextust, melyek árnyalhatják a válaszokat és az eredményeket.
Tabuk és tévhitek, amikről érdemes beszélni
A személyiségtesztekkel kapcsolatban számos téves elképzelés is megfigyelhető, amelyeket fontos megemlíteni. Az egyik az az a tévhit, hogy a személyiség fix és változatlan egész életünk során. A kutatások azonban azt mutatják, hogy a személyiség változhat és alakulhat, hiszen életünk során számos tényező hatással lehet rá.
Egy másik félreértés – különösen az objektív személyiségtesztek esetén -, hogy a mérésekkel kapott eredményünk lehet “jó” vagy “rossz”. A teszteknek azonban csupán objektív értékelő skálája van, amely szerint az emberi személyiség sokféleségét lehet vizsgálni.
Tehát a személyiségtesztek inkább az egyén saját megismerésének és személyes fejlődésnek lehetnek az eszközei.
Személyiségtesztek felhasználása
A személyiségtesztek felhasználásának lehetőségei – ahogyan azt korábban említettük – számos területre terjednek ki. A munkaerőpiacon segítenek a toborzás és kiválasztás folyamatában, az oktatásban hatékonyan alkalmazhatóak a diákok pályaválasztásánál is .
A tesztek használatának másik területe az egészségügy, ahol azonosíthatóak a pszichológiai nehézségek nyomai vagy a súlyosabb mentális állapotok.
Ma már egyéni felhasználásuk is általános, az online tesztek segíthetnek bennünket az önismeretben, vagy a személyes fejlődésben.
Végül fontos kiemelni, hogy a személyiségtesztek csak eszközök, amelyek támogathatják az egyénnek a saját magával való kapcsolatának a megértését. Nem helyettesíthetik, csak kiegészíthetik a személyes kapcsolatokból, a tapasztalatokból és a valódi élményekből táplálkozó felismeréseket. Az AI-alapú tesztek fejlődése ugyanakkor ígéretes lehetőséget kínál az egyén személyes fejlődésének, vagy a munkaerőpiac hatékonyabb működésének területein.