A második vagy harmadik körös interjú fontos, de viszonylag ritkábban tárgyalt eleme a felvételi folyamatnak. Ha az első találkozó jól sikerült, a munkáltató hamarosan újabb találkozóra hívja a jelöltet. Jelöltként csak akkor érdemes folytatni a beszélgetést, ha a lehetőség valóban érdekesnek és vonzónak tűnik. Ne csaljon meg bennünket a kiválasztottság érzése, a sikeres szereplés öröme! Ha ezen a ponton azonnal egy munkaszerződést tennének elénk, milyen valószínűséggel írnánk alá? Ha itt elbizonytalanodunk, nem biztos, hogy érdemes folytatni. Ilyenkor udvariasan visszaléphetünk a folytatástól.
Ha viszont érdeklődésünk, lendületünk és lelkesedésünk töretlen, akkor a második találkozó során a korábbi jó benyomásokat kölcsönösen megerősíthetjük és további fontos részleteket beszélhetünk meg.
Ezeken a találkozókon még nagyobb hangsúlyt kap a szakmaiság, a tapasztalat. A beszélgetés egy része gyakran szinte egy vizsgára hasonlít, ahol az interjúztató a jelentkező tudását, képességeit és szakmai ismereteit méri fel. Ehhez legtöbbször konkrét feladatokat kap a jelölt, például egy üzleti helyzet megoldását vagy egy prezentációt kell rögtönöznie. Technikai pozíciókban sokszor a jelöltek tárgyi tudását mérik fel, de előfordulhatnak általános műszaki műveltségi kérdések is, mint például „miért száll fel a repülőgép?” Az ilyen kérdések célja a jelölt általános felkészültségének, problémamegoldó képességének és tájékozottságának felmérése.
Felkészülés
Ahogy az első körös interjúra néhány átgondolt bemutatkozó formulával, a második körre inkább általános kommunikációs technikákkal érdemes készülni. Megismételhetjük a feltett kérdéseket, hogy tisztázzuk, jól értettük-e. Ha összetettebb kérdést kapunk, bátran kérjünk pontosítást, a hangsúlyok tisztázását. Válaszainkkal az általános megállapításoktól haladjunk a bonyolultabb részletek felé, hogy a beszélgetőpartner azt is lássa, milyen gondolatmenetet, logikai struktúrát követtünk. Itt igazán helye lehet az iparági szakkifejezések használatának, de fontos, hogy a „zsargont” tényleg jól megválasztva használjuk, a „bennfentesség” ne menjen az érthetőség rovására (például a rövidítések nem biztos, hogy egységesen ugyanazt jelentik minden cégben).
Mi a teendő, ha nem tudjuk a választ?
Ha egy kérdésre nem tudunk biztos választ adni, próbáljunk meg az alapoktól elindulni, és onnan építkezni. Ha egyáltalán semmilyen támpontunk nincs, akkor azt őszintén mondjuk meg. Egyáltalán nem biztos, hogy ez „bukást” jelent a felvételiztető szemében, sokszor csak azt segít felmérni, mennyire mély a jelölt tudása az adott iparágban, feladatban és a kezdésnél milyen tréningekre lehet szüksége. A munkáltató egy ilyen helyzeten keresztül megtapasztalja, hogyan tud együttműködni a jelölttel, hogyan gondolkodnak együtt, mennyire értik meg egymást.
Szituációs feladatok
A második körös interjúk során gyakran használnak szituációs gyakorlatokat is, amelyek célja a jelölt döntéshozatali készségeinek felmérése. Ezek a feladatok lehetőséget adnak arra, hogy megmutassuk, hogyan priorizálunk, delegálunk, és hogyan használjuk a kommunikációs képességeinket. Az ilyen feladatoknál nincs egyértelműen jó vagy rossz megoldás, itt is jellemzően azt figyelik, hogy milyen logikai úton jutottunk el a döntésig. Fontos, hogy világosan elmagyarázzuk, milyen szempontok vezettek a választáshoz, és ez jó alkalom arra is, hogy kiemeljük, melyik releváns készségünkre, képességünkre támaszkodtunk a választott megoldásban. Például: „Mivel jelenleg is gyakran kell késedelmes számlákkal kapcsolatos egyeztetéseket végeznem, nem jelent problémát az udvarias, de hatékony tárgyalás az ügyfelekkel. A közelmúltban egy asszertív kommunikációs tréningen is részt vettem, ami nagyon hasznos tudásanyagot adott.”
Szakmai beszélgetés és további kapcsolódási pontok
A második interjú alkalom arra is, hogy tovább ismerkedjünk a pozíció specifikus részleteivel, és mélyebben megbeszéljük a jövőbeli feladatokat, felelősségi köröket. Érdemes felidézni az első interjú során elhangzottakat, ilyenkor jön jól igazán, ha készítettünk jegyzeteket. A jegyzetek mentén könnyebb lesz a feladatok pontosítása. Ha a második körön új interjúztatók is jelen vannak, úgy a velük folytatott párbeszédek alapján további benyomásokat szerezhetünk a vállalati kultúráról, értékekről, és pontosabban felmérhetjük, hogyan illeszkednénk ebbe a struktúrába szakmailag és személyesen. A második beszélgetésnél lehet kérdéseket feltenni a vállalat stratégiájáról és terveiről, ehhez kapcsolódóan bemutatni saját karriercéljainkat. Ezek a beszélgetések árnyalhatják a felek egymásról kialakított képét, és segítenek megérteni, hogy valóban összeillik-e a jelölt és a vállalat. Gyakran a második körös interjú ad lehetőséget arra is, hogy körbejárjuk a cég telephelyét, vagy találkozzunk leendő munkatársakkal. Ha ezt az interjúztató nem ajánlja fel, jelöltként is nyugodtan kérhetjük.
Fizetés és juttatások
Jellemzően ilyenkor van lehetőség a bértárgyalás megkezdésére is. A fizetés témakörét sem érdemes felkészületlenül megbeszélni. Mielőtt a találkozóra érkezünk, számoljuk össze jelenlegi juttatásainkat, minden elemével együtt. A nettó munkabér mellett vegyük sorra az egyéb céges juttatásokat is. Használunk-e céges vagy saját gépkocsit, kapunk-e a bejárásunkat támogató térítést, kedvezményt? Van-e cafeteria, és ha igen, milyen elemei vannak, mekkora az éves összértéke? A cégspecifikus juttatások közül mihez ragaszkodnánk? Van-e home office lehetőség, és amennyiben igen, milyen formában? Van-e jutalom, bónusz, ennek mértéke mekkora és esetleg kapcsolódik-e lezárt évhez a kifizetése? Néha egy-egy apró elem csak akkor kezd hiányozni, amikor rájövünk, hogy „kifelejtettük”.
Legtöbben egy váltásnál fizetésemelést szeretnének elérni. Célszerű ennek mértékét iparági, szakmai benchmarkhoz mérni. Ritka az, hogy 20-30% nettó emelkedést érjen el valaki egy váltásnál, még ha a baráti beszélgetésekből ezt halljuk is ki szívesen. Azt is érdemes megfontolni, hogy egy magasabb bérhez lehet, hogy a következő évben nem fog bérfejlesztés kapcsolódni. A kockás papír barátunk, számoljuk ki, jelöltként mit kérjünk, illetve munkáltatóként mit vállaljunk! Lehet, hogy egy folyamatos bérfejlesztéssel 2-3 év alatt kölcsönösen jobban járunk, mint egy magasabb belépő bérrel, ami aztán hosszabb időre „beragad”.
Lezárás
Az interjú végén érdemes tisztázni a következő lépéseket. Ha minden jól megy, a következő fázis egy írásbeli ajánlat lesz, amely a belépés és különösen a bérmegállapodás elemeit tartalmazza. Ha az ajánlat nem egyezik a jelölt elvárásaival, érdemes ellenajánlatot tenni. A bértárgyalás egy folyamat, amelynek célja a konszenzus elérése. Ha a szakmai előkészítés alapos volt, legtöbbször itt már a felek megtalálják, mi az a közös feltételrendszer, amely mindkettőjüknek elfogadható. Ha sikerül megállapodni, az ajánlatot a felek munkaszerződésbe foglalják és megkezdődhet a belépés előkészítése.
Összegzés
A felkészülés tehát nem érhet véget az első körös interjúk után. Minden résztvevőnek célszerű jegyzetelni a beszélgetések során és minden olyan kérdést tisztázni, ami lényeges vagy részletesebb megvitatás nélkül később félreértésekhez vezethet. Ahogy az élet minden területén, az átgondolt kommunikáció, az egymásra figyelés, az alkalomhoz jól megválasztott stílus a második, harmadik interjún is előmozdító, és a megbeszélések kedvező alakulását segíti.